Együtt muzsikálás

Buta vagyok, okos vagyok,
mikor melyik, mondd?
Kedves vagyok, undok vagyok,
mi ezzel a gond?
Zene, az vagyok én!
Szeress hát, mert én így
Élek őszintén!

A zene, az vagyok én

A zene nem csupán a jókedv, örömszerzés, szórakozás/szórakoztatás eszköze. Életforma is lehet. Ha valaki zenét szerez, valamely hangszeren játszik, vagy csupán képtelen zene nélkül élni, azt a következményt is magával/magában hordozza, hogy a zene válik érzelmeinek kifejezőjévé. Zenében élni egy szimbolikus burkot is jelent, melybe azokat fogom beengedni, akik velem tudnak játszani. Bármilyen kapcsolatnak az alapja, hogy a benne résztvevő személyek, ahogy azt szokták mondani: egy húron pendüljenek. Bár nagyon ritkák és sokfélék ezek a kapcsolatok, mindenki ezt keresi és ezt kell hogy értékelje a legjobban élete során. Bekerülhetnek ebbe a burokba olyanok is, akikkel, bár együtt próbálunk játszani, mégis hamiskásan szól.  Párunkat úgyszintén a szerint kellene megválasztanunk, hogy valahogyan együtt tudjunk muzsikálni vele. Nem könnyű, de nem is lehetetlen. Voltak és vannak ilyen kapcsolatok, csak körül kell néznünk. Sokszor irigykedünk is, mert nekünk ez nem adatott meg.  Egy ütemben lenni valakivel nagyon sok kompromisszumot igényel. Lehet, hogy az ütemek eltérnek néha és különböző ritmusban játszunk. A legfontosabb viszont az marad, hogy mindezek ellenére együtt muzsikáljunk.

Advertisements
Kategória: Olvasnivaló, Szösszenet
Címke: , , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s