A fenntartható csodákról

(az éneklőmesternek, az életnek zsoltára.)

1. És adtál te nekünk csókot, lelkünkre pecsétet, hogy
bele ne romoljunk a hadakozásba, miként az ellen
kívűl s belül ránkront és a hazugságban megfürödik
és a létrontásban el nem fárad.

2. De te kivettél minket a pusztaságból, és elvezettél a
lugasba. És szánkra tetted a bort, és szánkra tetted a
szót, hogy többé mi már ne tévelyegjünk.

3. Hogy sem mi, sem unokáink, sem azok unokái ne
hibázzák el a mértéket, a csendet és a tisztánlátás
kegyelmét. Hogy ne szomjúhozzunk többé mást, mint
a napfényt, mint a tiszta és egyenes beszédet. Igéket,
melyeknek múlt idejük van, jelenük és jövőjük.
Szavakat a szóközök mögött.

4. Mondják, írod, Segoviában a nők még nyolcvan
évesen is őrzik a szépséget, az eleganciát, a férfiak az
irántuk táplált rajongást. Sok a fény, a meleg és a
pompa, Kelet varázsa, Közép-Európa vallásos
buzgósága.

5. És Hegyalja buzgalma és a Bodrog köze, a
Hernád mente, a Tiszahát. És hogy neve legyen a
csodának: Ezerjóvölgy, Kopasz Csárda, Solitude,
Bebenhausen, Szenttamás. Megadja a föld az ő
gyümölcseit.
6. Mert belé vagyunk helyezve a világba, mint belénk
a szomorúság, és egymásnak öröme.

7. És belénktetted az elégtelenséget is, a pajkos
civódást, az élcet, lamenteket, a kackiát. Hogy ne
legyenek a te napjaid vígság nélkül valók, és a mieink
is, kiket a legfőbb művednek mondanak, legyenek
hozzájuk hasonlók.

8. S ki evett már mézzé lett körtét, aki csókolt már

szomjas szájat, és az visszacsókolta őt.

Aki kitalálta a teaházat, a vízipipát, a brióst.

A kardamomot, az
oregánót, köményeket. A havat,
a sültgesztenyét.

9. Aki a szerelmet.

10. Mert lakhatásom van tebenned, és neked
énbennem. Otthon, mit megálmodni jó, megcselekedni
érdemes. Hova betérni csendsziget, gyerekzsivaj,
vendégvárás. Hol a bársonyok.

11. Zalán, Verona, Pfalz. Lecco. Monte Barro.
Nem vagyunk egyedül. A dolgok lelke elkeveredik az
élőkével, és a misztérium megvárandósul minden
mozdulatban és szóban. Langeoog, Ikland, Zsámbék.
Hany, Sárospatak.

12. Tango argentino.

Tabán.
13. És miénk a szenvedés története is, a hajlítók
között is a legnagyobb. Hogy az alázatot el ne vétsük,
hogy a létezésből könnyűség okán ki ne vetődjünk.

14. És lám megadtad nekünk a tapintás kegyelmét.
Simogatni, érinteni. Megfogni, átölelni, szorítani.
Megtartani, felemelni. Cirógatni, integetni,
megpofozni, verejtéket, szeme sarkát, szája sarkát
letörölni, kalászt fogni, markot vinni, barázdába
beleállni, nem billegni, eke szarvát, kasza nyelét,
kantár szárát átalvenni, palántázni, kacsot tépni,
lobot lopni, ágyat vetni, elengedni, elengedni.

15. Szájba venni, számbavenni.

16. Szépasszony völgye, Búbánatvölgy.
Madarasi Hargita.
Présház.

17. A klastromot benned is a csend építi. És
Piazzola mester, és Bartók tanár úr. Ünnepnapokon
zengedezik a teremtett világ. És amikor dolgozni kell,
kedves a szerszámok üteme.

18. Mert te kilopkodod szívünkből a bosszúságot, és
garmadba állítod a mi nagy tanulságunkra.

19. És hallják ezt minden népek, és felbuzdulnak,
miként a szarvasok Gemenc erdein.

20. Mert tudja mind az ő dolgát, és dolga vagyon
mindeneknek, amióta a folyók elindultanak a földnek
gyomrából, és a mi szemeink az csodáknak látására.

21. Mert elmúlik minden, csak a szentség az örök.
És ez a világ az ő képére és hasonlatosságára. A mi
kishitünk, a te nagy hosszútűrésed. A hazugoknak
elvetemedése. Az ige és a bor. A szerelmetes szavak.

Halmosi Sándor

Reklámok
Kategória: Idézetek, Olvasnivaló
Címke: , , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s