Levél 3

Ígértem nektek, hogy beszámolok még az itteni emberkékről. Az első benyomásom az volt, hogy rettenetesen barátságtalan mindenki. Mondjuk volt/van valami alapja, ha a kulcsos ügyemet tekintjük 😀 Talán itt is az a gond, mint minden nagyvárosban: kezdenek elszigetelődni az emberek, félnek, mert sok a szélhámos, elvannak a maguk kis világában, nem igazán érdekli őket a mellettük élő sorsa. Az egyetemen kedvesen fogadtak, bár ennél tovább nem jutottunk. Azt figyeltem meg az embereken, hogy nagyon ritkán mosolyognak, mogorvák. Most ez nem azt jelenti, hogy hiányzik nekem az amerikai típusú smile, cheese stb. és mindig megkérdezzük hogy vagy, anélkül, hogy ez érdekelne. Nem erről van szó. De mikor valaki a saját, amúgy jó és élvezhető, poénjain, előadásán nem tud elmosolyodni, az kicsit fura. De állítólag ehhez kell hozzászoknom… Tiszta szerencse, hogy kivétel erősíti a szabályt J és hogy azért vannak ám itt erdélyiek is. O. barátnémnak egy kiadós gyertyafényes vacsora mellett elpanaszolhattam tapasztalataimat (örvendek, hogy annyira tetszett neki a rizses gomba:p, ezt még megismételjük!), majd másnap meglátogatott minket K.R. (Kicsi), aki átutazóban volt. Kimentünk elé az állomásra és elvittük egy jót sörözni. Visszahozta ez picit az otthoni Bulgakovos hangulatot. Hétfőn, A., pesti barátnőmmel teázgattam és megbeszéltük a doktoranduszok nagy egzisztenciális problémáit és kiderült, hogy ő sem venné fel nekem a telefont, ha vezetékesen hívnám :p Eztkövetően bent voltam az ELTE Bölcsészkarán egy ismerősömnél. A tanár úrral egy konferencia alkalmával ismeredtünk meg, már akkor nagyon kedves volt hozzám, úgy tűnik szereti az erdélyieket J Lényeg, ami lényeg, elmentünk ebédelni, mialatt jót beszélgettünk arról, mi van most épp otthon, miben tudna segíteni a doktori témámmal kapcsolatosan, kihez kellene forduljak és egyebek. Szóval mégsem annyira barátságtalanok a pestiek – vonhatnám le a következtetést (?). Mindezt a könyvárus fiú tetézte 😀 Bementem a jegyzetboltba valami fincsi témábavágó szakirodalmat vásárolni, ahol az eladó, rövid beszélgetésünk után, 1000 Ft-os kedvezményben részesített és megjegyezte, hogy ne csak akkor menjek be hozzá, ha vásárolni szeretnék, hanem beszélgetni is bármikor szívesen lát, sőt… Khm. Hm.

Advertisements
Kategória: Levelek Budapestről, Olvasnivaló
Címke: , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s