Levél 14

Kedves Barátaim!

Jó mikulásozást kívánok mindenkinek. Legutóbbi levelemben előrebocsátottam a programtervet 😀 úgyhogy erről fogok beszámolni. Nem mindent sikerült ebből megvalósítani, viszont annál jobban telt a hétvége. Csütörtökön és pénteken konferencián voltam, ami annak ellenére nagyon jól sikerült, hogy mennyire nem volt időm készülni rá. El is lógtam csütörtök délután az előadások feléről, hogy készülhessek péntekre, a sajátomra. Az átlag életkor kb. negyven felett volt és a színvonal is magas, mindenkinek jól ment az angol, ettől is féltem picit, mert ugye bármennyire jól beszéljem a hétköznapi nyelvet, attól még a szakkifejezésekkel olykor bajom van. Volt gyomorideg bőven… Viszont amikor ki kellett állni, összeszedtem magam és lenyomtam egy teljesen koherens félórás angol előadást, nem olvastam (amire még mindig nagyon büszke vagyok, mert ez itt amúgy jellemző az előadókra, nem értem miért, mert ettől lesz unalmas…) és nem volt gyomorideg. Amúgy ezt abszolút nem tudatosan csinálom, jó is lenne, ha tudnám hogyan kell kontrollálni az érzelmeket hasonló helyzetekben… A hozzászólások pozitívak és jóindulatúak voltak. Ennyit a konferenciáról 🙂

Szombaton pihentettem az agyam, de bejöttem a könyvtárba, mert délután csoportosan indultunk innen a Vörösmarty térre vásárt nézni (el is áztunk rendesen 😀 ), majd forralt borral melengettük torkainkat. A srácok egy érdekes kocsmába is elcipeltek minket, ami attól érdekes, hogy lent csövesek tanyáznak, fent az értelmiség 😀 kicsit vicces az egész, olyan múzsák a Parnassos hegyén fílingje volt 😀 😀 😀 Vasárnap kissé sok vizet kellett innom, ezt G.-nak köszönhetem, s a “csöves üzlet” borának… de E. barátném citromos lime-os leve csodákat művel és a kerepesi séta is, mivelhogy ezzel kezdtük a reggelt. Kisétáltunk a Kerepesi (Fiuméi) temetőbe, felkerestük az ismertebb személyek sirhelyét. Lehet groteszk, de az egyik legszebb temető, amit valaha láttam. Persze az is emelte mindennek a hangulatát, hogy ide van eltemetve egy csomó kedvenc, mint József Attila, Kosztolányi, Szabó Lőrinc, Ady stb. Kiemelném Blaha Lujza sírhelyét, ami már önmagában vicces, de abszolút megfelel stílusában, őt jellemzi. És nem hagyhatom ki Jókait, nála a sírfelirat fogott meg, ami így szól: Ami bennem lélek, veletek megy. Ott fog köztetek lenni mindig. Megtalálsz virágaid között, mikor elhervadnak, megtalálsz a falevélben, mikor lehull, meghallasz az esti harangszóban, mikor elenyészik, s mikor megemlékezel rólam, mindig arccal szemközt fogok veled állni.

A nap másik fénypontja E. barátném csirkepaprikása volt és a citromlé, majd a Madáchban a Jézus Krisztus szupersztár, melyben Gallusz Nikolettet hallgathattuk. Szórakoztató előadás volt, ne gondoljatok semmi extrára, de az ének, a tánc, a díszletek miatt már megérte elmenni és utána ismét forralt borozni 😀 I. barátném, évfolyamtársnőm itt volt Kolozsvárról, úgyhogy meg kellett ám ünnepelni 🙂 akárcsak a tegnap esti Mikulást. Beültünk a csajokkal a Könyvtár Klubba a Miegymás koncertjére, ahova bekopogtatott a Télapó is. Ezennel köszönöm a sok finomságot, az extra Szamos-marcipán-öregemet pedig fentebb láthattátok, O. barátném szerzeménye. Saját ajándékom egy vonatjegy 😀 holnap megyek haza két-három napra, mert viszem KZ-t az egyetemen szervezett konferenciára, előadássorozatra. Remélhetőleg minél többetekkel fogok tudni csevegni, már nagyon várom, mert bizony hiányoztok, de azért a pesti élet sem kutya 🙂

Advertisements
Kategória: Levelek Budapestről, Olvasnivaló
Címke: , , , , , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s